Rákóczi - Rákoci?

Elég belelapozni a különböző korszakokban kiadott könyvekbe és megállapíthatjuk, hogy II. Rákóczi Ferenc nevét mindig másként írták. A jelenlegi irodalmi művekben is gyakran helytelenül írják a nevét. Ez nem csupán nézőpont kérdése, hanem világosan megfogalmazott szabályokról van szó, törvény adta háttérrel.

A Szlovák Helyesírás Szabályai, amelyet jelenlegi formájában a Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet (Jazykovedný ústav Ľudovíta Štúra) állított össze, az idegen eredetű nevek írásával foglalkozó fejezetekben külön foglalkozik a szlovák történelemben mint történelmi Magyarországként ismert időszak (1918-ig) személyneveivel. Itt szó szerint ez áll: „Azon személyek nevei, akik a szlovák történelem magyarországi időszakában (1918-ig) léptek fel, és mostanáig nem volt egységes írásmódjuk (elemző vagy magyar helyesírás szerint írták), a szlovák helyesírás elvei alapján íródnak; eltávolítva belőlük a kettős ill. más, nem funkcionáló betűket, főként a h-t, valamint mennyiségileg a ritmikai törvény érvényes rájuk. Például: Pázmány – Pázmaň, Rákóczi/Rákóczy – Rákoci, Forgách/Forgács –Forgáč, Zichy – Ziči, Bercsényi – Berčéni...“

A Szlovák Helyesírás Szabályai és a Szlovák Nyelv Rövid Szótára (Krátky slovník slovenského jazyka) további elveket is felsorolnak, amelyek alapján a történelmi Magyarország időszakából származó neveket írni kell. Külön figyelmet szentel ennek a kérdésnek a hatkötetes Szlovák Életrajzi Szótár (Slovenský biografický slovník). Ez csaknem valamennyi ismertebb név konkrét megfelelőjét felsorakoztatja a tárgyalt időszakból. Megvalósításánál egy bizottság jött létre a Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének képviselőiből, irodalmi és jogtörténészekből, nyelvtudósokból, levéltárosokból és életrajzírókból. Itt is helyesen tüntetik fel Rákóczi nevének írását.

Az említett kiadványok irányadó jellege főleg a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvénynek köszönhető. A T.t. 270/1995 sz. törvényéről van szó, valamint későbbi módozatairól: T.t. 260/1997, T.t. 5/1999, T.t. 184/1999.

A Rákóczi név helytelen írásmódjával tehát törvénysértés követhető el, főleg a:

3 §, 4 bekezdése alapján,

A közszolgálati szervek és az igazgatásuk alá tartozó szervezetek kötelesek az államnyelvet használni valamennyi információs rendszerben és a kölcsönös érintekezésben.

5 §, 6 bekezdése alapján

A nyilvánosságnak szánt nyomtatott kiadványok, a galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, a mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények műsora államnyelven jelennek meg. Szükség esetén tartalmazhatnak idegen nyelvű fordításokat.

8 §, 6 bekezdése alapján

Valamennyi feliratot, reklámot és hirdetést, amely a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, főleg az üzletekben, a sportpályákon, a vendéglátóiparban, az utcán, az utakon és fölöttük, a repülőtereken, az autóbusz- és vasútállomásokon, a vasúti kocsikban és a tömegközlekedés egyéb eszközeiben államnyelven kell feltüntetni. Le lehetnek fordítva idegen nyelvre, de az idegennyelvű szövegek csak az azonos méretű, államnyelvben leírt szöveg után következnek.

II. Rákóczi Ferenc nevének a múltban nem volt egységes írásmódja. Például az ismert 1703-ból származó arcképen, amely a podolíni tartózkodása alkalmával készült, a nevét Rakoczy-nak írták. A régi magyar „Rákóczi album” Rákóczi-nak tünteti fel. Az 1906-os kassai újratemetés emléktárgyain a Rákóczy név van feltüntetve. A szlovák változatú Rákoci mint a szlovák nemzet történelmi Magyarországhoz való jelentkezésének bizonyítéka jött létre, az egykori magyar politikusokat sajátjuknak fogadják és nevüket a szlovák helyesírásnak vetik alá. Szintén köztudott, hogy a történelmi Magyarország időszakában az idegennyelvű neveket a magyar helyesírás szerint írták. Erről tanúskodik például Branislav Varsik történész terjedelmes tanulmánya, amely az „Osídlenie Košickej kotliny” (A kassai katlan betelepítése) című háromkötetes műben jelent meg. Mindeközben a történelmi Magyarország többnemzetiségű állam volt. Elvégre II. Rákóczi Ferenc családfája is apai ágon Csehországba nyúlik, anyja – Zrínyi Ilona, pedig horvát volt.

A II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak Kassán való elhelyezésének centenáriuma alkalmából megrendezendő ünnepségsorozat előkészítő bizottsága úgy határozott, hogy tekintettel a rendezvény nemzetközi nagyságára, a rendezvény emblémájában a híres kuruc vezér latinosított névváltozatát fogja használni, azonban valamennyi szlovák nyelvű írásos megnyilvánulásban a szlovák helyesírás szabályainak fog eleget tenni, amelyet a törvény előír.

2006. 3.10-én a „Rákóczi Kassán 1906-2006” című rendezvény előkészítő bizottsági ülésén résztvett a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Nemzetiségi Kultúra szekciójának vezérigazgatója, Dohányos Róbert. Véleménye szerint a T.t. 270/1995 sz.törvény és módosításai: T.t. 260/1997, T.t. 5/1999, T.t. 184/1999, jelenlegi formájában ellenkezik az alkotmányjoggal, amely szerint minden személyiségnek joga van a születési bizonyítványában feltüntetett név használatára. Ezen okoknál fogva kéri, hogy II. Rákóczi Ferenc neve Rákóczi legyen, ígérete szerint ezen ajánlatát írásban is átadja.

Ezen oknál fogva az ünnepség weboldalán, valamint valamennyi propagációs anyagon is a név eredeti formájában - Rákóczi - szerepel.

Slavomír Szabó